Katona Clementina
| Katona Clementina | |
| Született | 1856. november 29.[1] Apa[1] |
| Elhunyt | 1932. július 6. (75 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ábrányi Kornél[1] |
| Szülei | Kölcsey Antónia |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katona Clementina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katona Clementina (Klementin), geleji, id. Ábrányi Kornélné (Apa, 1856. november 29. – Budapest, 1932. július 6.) magyar író, publicista, zenekritikus.
Származása, tanulmányok
[szerkesztés]Édesanyja Kölcsey Ferenc unokahúga, a naplóíró Kölcsey Antónia volt, akihez – Kölcsey Ferenc keresztlánya és neveltje lévén –, a nagy író és költő kiadott levelei közt az Antoniához címzettek szólnak. Édesapja geleji Katona József, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt. Gondos nevelésben részesült, nyelveket, irodalmat, zenét tanult. Székely Imre és Ábrányi Kornél is tanította, s a zeneszerző és zongoraművész Ábrányi Kornélhoz ment férjhez 1879-ben, akinek első házasságából származó gyermekei: ifj. Ábrányi Kornél (1849-1913) író és ifj. Ábrányi Emil (1850–1920) költő voltak.
Pályafutása
[szerkesztés]Kezdetben zenekritikákat írt, 1879-től tárcái, elbeszélései, tudósításai jelentek meg a Fővárosi Lapok, a Magyar Hírlap, a Pesti Napló, a Hazánk, a Nemzeti Újság, Magyar Lányok, az Egyetértés, a Magyar Tengerpart, a Szent Margitsziget, az Ország-Világ, a Magyar Geniusz, a Képes Családi Lapok, a Jókai és Alkotmány, az Otthon, a Zenelap és a Magyar Bazár lapok hasábjain. Számos német, francia s angol regényfordítással gazdagította a magyar irodalmat. Wilkie Collinsnak Vak szerelem című, és Besant Walternek Toweri apátság című háromkötetes regényét is ő ültette át a magyar irodalomba. Több cikkben foglalkozott a nők érdekeinek védelmével, egyetemi tanulmányaik engedélyezésével. A Magyarország című lapnál belső munkatársként dolgozott.
Többek között a nők érdekében írt bátor cikkeinek eredményeként nyitották meg az 1895–96-os tanévtől a nők előtt az egyetemek gyógyszerészeti, orvosi és bölcsészeti karát. Katona Klementin ezer fővárosi nő köszönő aláírását gyűjtötte össze és nyújtotta át Wlassics Gyula közoktatási miniszternek.
1898. december 24-én a Petőfi Társaság három helyének betöltésénél a 10 jelölt között az ő neve is szerepelt. (Azonban Bartha Miklós, Gárdonyi Géza és Makai Emil kerültek be.)[2]
A Tanácsköztársaság alatt túszként fogva tartottak között volt. A budapesti gyűjtőfogház jegyzékeiben 1340 olyan egyén neve olvasható, aki a proletárdiktatúra alatt mint „politikai fogoly, túsz, internált, forradalmi elítélt” a gyűjtőfogház lakója volt.[3]
Eredeti cikkeinek, elbeszéléseinek és rajzainak száma meghaladja a százat.
Írói nevei: Vera, Costance, Katona Klementin.
Írásművészete
[szerkesztés]„Az … életnek legtöbbet emlegetett költészetét, a szerelmet és ami ezzel összefügg, a novellisztikát nem választja kizárólagos témának. Sőt (ami benne különösen Laura Marholmra emlékeztet) ezt el is ejti, s a szerelmes asszony helyett érdekesebb alaknak tartja a társadalmi asszonyt; ennek fölismerésében s az abból folyó szintézisben van Ábrányinénak írói ereje. Tudjuk, ezt különbözőkép megmutatta már eddig is; erős gondolatmenetű cikkeivel, melyekben az absztrakciót kellemes formában gyakorolja, s melyekben a nézetnyilvánítást és a szellemi befolyásolás művészetét sokszor sikerült polémiával is párosítja. Benső sajátságait természetesen még rokonszenvesebben és erősebben mutatja be ez az elmésen összeállított kötet (Sok mindenről), melyben a komolyabb témák közé pihentetőül sok poétikus szám van beállítva. A könyv mindazoknak az elismerésére számíthat, akik a széles látkört és a bölcselmi elemet a szépíróban is szeretik megtalálni.”[4]
Műveiből
[szerkesztés]- Három lyrikus: Horac, Burns, Béranger, angol kútfők után. In: Fővárosi Lapok, 1877.
- Chopin mint tanár. In: Fővárosi Lapok, 1878.
- Michel Angelo és Vittoria Colonna. In: Magyar Hírlap, 1891.
- Beethoven szerelme. In: Pesti Napló, 44. szám
- Nemzeti szellem az irodalomban In: Pesti Napló, 230., 234. számok
- Földön és föld felett (Tárcák.), Budapest, 1896. (Ismertette Vasárnapi Ujság 44. sz.)
- Sok mindenről. Budapest, 1898.
- Két pálya, Országos Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1902.
- Négy lírikus és egyebek. Budapest, 1909.
- Toweri apátság (Besant Walter 3 kötetes regénye, ford.)
- Vak szerelem (Wilkie Collins regénye, ford.)
- Id. Ábrányi Kornélról. In: Így élt Petőfi III. Akad. Kiad., Budapest, 1956. 290. oldaltól
Emlékezete
[szerkesztés]Illéssy Piroskához, Gyulai Pálhoz, Palágyi Lajoshoz, Pekár Gyulához, Rákosi Jenőhöz, Rozsnyay Kálmánhoz, Schönherr Antalnéhoz szóló levelei megtalálhatók az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában.
Férjével együtt nyugszik a budapesti, Kerepesi úti temetőben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Ábrányiné Katona Clementina
- ↑ Országos Hírlap, 1898. dec. 24.
- ↑ Lakatos Pál honlapján. [2008. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 14.)
- ↑ (p.) jegyzéssel ellátott kritika az Országos Hírlap Budapest, 1898. december 22i számában.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Magyar életrajzi lexikon
- Nőtárs Alapítvány – Novemberi nőnaptár
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar Krónika
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Irodalom
[szerkesztés]- Jehlicska Ferenc: Ábrányiné Katona Klementin Négy lírikus és egyebek. Essay-k, tárcák. Budapest, Athenaeum, In: Katolikus Szemle, 1909. 23. évf. 8. szám 877-878. oldalak